2011. november 2., szerda

Hold összegzés 2.

Az előző bejegyzésben ott hagytuk abba, hogy elemeztük a holkomp szerkezetét. Nem volt sokmit igaz elemzni rajta, hisz egy papír tákolmányról van szó.  Most lépjünk egy picit tovább! Mindjárt ugorjunk is a mélyére a dolgoknak. A Holdnak sokkal nagyon a görbületi sugara, így a horizont is sokkal közelebb van. A Holdon a horizont mindössze 500 méter. Nézzük meg először is az Apolló 17 Hold térképet.


A képen láthatjuk milyen útvonalon jártak a mi kis asztronautáink. Természetesen több probléma is van a képpel. Először is a pocsék minősége, ami azonnal szemet szúr, utána pedig az, hogy a kép alulsó részén éppen kiolvasható, hogy km-ben adták meg a távolságot. Az USA-ban mindig is mérföld alapú mértékrendszer volt. Csak késöbb álltak át ők is a km-re. (természetes csak az űrkutatásban használnak km-t az USA-ban).
Körülbelül az asztronauták 30 km-t tettek meg a képek szerint. Azt várná az ember, hogy az egyes állomásokon készült képek között némi nemű változatosság lehet. DE ahogy azt látni is fogjátok minden egyes képen jelen esetben pár képsorozaton ugyan az a háttér!!!


Ez a felvétel Michael J. Tuttle, a Smithsonian Intézet webmesterének oldaláról való, állítólag Apolló-űrhajósok készítették a 17. küldetés során. a fotó azonban nem található meg az Apolló-17 hivatalos internetes oldalán. A Hold felszíne, miként azt a nyilvánossággal tudatták, rendkívüli mértékben száraz és poros. Ha ez lenne a helyzet, akkor miként mutathatnak ezek a lábnyomok ennyire éles körvonalat? Ez egyetlen közeg, mely az itt láthatóhoz hasonló tiszta módon őrzi meg a lábnyomokat, az a nedves homok, ami valószínűleg eredetileg is. Szenteljünk különös figyelmet a bal felső sarokban mutatkozó világos dombocskának, és kissé jobbra tőke a fekete kráternek, a szikla és a műszaki berendezés között. A Holdkompnak nyomát sem látjuk ezen a felvételen!
Forrás:  LINK


Az itt látható képet a 6-os számú állomáson készítették a Holdon

Figyeljük meg, a háttér pontosan ugyanaz, ott a kis fehér domb és a fekete kráter. Azonban, a horizonton, a középponttól kissé jobbra, váratlanul megjelenik egy fehér púp (állítólagosan egy távoli hegy).  Ezt a képet valójában Chezin Chotahban, Arizonában készítették, a megfigyelhető árnyékok tehát pontosan olyanok, mint amilyen árnyékhatásokat a Földön tapasztalhatunk napsütés idején. Ez az oka annak, hogy az égboltot egész egyszerűen befeketítették, és a hátteret pedig utólagosan festették fel a képre. Az előtérben látható sziklák egy sziklafalról szakadhattak le, s a fagyhatás tördelhette fel őket, ennek sem nyomait nem látjuk.
Forrás: LINK


Állítólag a 9-es számú állomásnál járunk, azonban pontosan ugyanazt a kis fehér dombot és fekete krátert figyelhetjük meg a háttérben, mint korábban, a felvétel pedig pontosan ugyanabból a szögből készült.
Érdekességként megjegyzem, a holdautó keréknyomait nem láthatjuk a képen!!
Forrás: LINK


A 8-as állomásnál vagyunk, a Cochise-kráternél, a kép – már mondani sem kell - ismét természetesen ugyanazt a hátteret ábrázolja, és pontosan ugyanabból a szögből. A felvételhez tartozó szöveg azt állítja, hogy „A holdautó végső parkolási pontja a felszállás előtt.” Ha ránézünk a holdfelszíni kutatást jelző térképre, megkeressük a 8-as állomás helyét északra a Holdkomp leszállási pontjától, azt látjuk, ez az Állomás esik legmesszebbre a Holdkomptól. Mindez azt jelentené, hogy az űrhajósoknak öt kilométert kellett volna visszagyalogolni a Holdkomphoz?
Forrás: LINK


Ezen a felvételen, amennyiben a feliratozás helyes, a Camelot-ktárer látható az 5-ös állomás térségében, kissé több, mint egy kilométerre a leszállási helytől és pontosan az ellenkező irányban, mint ahol a 8-as állomás található (mely mellékesen 4 km-re van a 5-ös Állomástól. A kis fehér dombocskát továbbra is láthatjuk, a fekete kráter azonban felismerhetetlen ezen a képen. Klasszikus eljárást a kép hátterének kis mértékben való megváltoztatása, hogy azt higgye a szemlélő, másik felvételt lát. Michael J. Tuttle gyenge munkát végzett a háttér elfeketítésével ezen a fotón. Ha valaki nagyon közelről nézi a képet erős nagyítás és kivilágosítás mellett, akkor észreveheti a háttérben álló fák körvonalait a fekete „űrben”. Ezek a fák pedig az ember által Arizonában, a Cinder-tó környékén mesterségesen létrehozott krátermezőt övezik.
Forrás: LINK


A NASA állítása szerint ezt a felvételt a 7-es Állomásnál készítették, azonban ha a síkságot és a hátteret elemezzük, egyértelműen beazonosíthatjuk a korábban már látott formákat, megtalálhatjuk UGYANAZT a kis fehér dombocskát, csak most kissé jobbra. A látószög, ahonnan ez a két készült, szintén nagyjából azonos.
Ismét megjegyzem, a holdautó keréknyomainak hűlt helye.
Forrás: LINK


Az utolsó felvétel az ALSJ internetes oldalról való (Apollo Lunar Surface Journal), a felcímkézés szerint pedig az Apolló-17 leszállási helye. Teljesen szükségtelen, hogy bárki fényképészeti szakértő legyen ahhoz, hogy felismerje, ez a felvétel is, miként a korábbiak, pontosan ugyanazzal a jól beazonosítható háttérrel rendelkeznek, s az előbbi felvételeken egyáltalán nem látható a holdkomp. A háttér (tüzetesen megvizsgálva a dolgot, az LRC – Lewis Research Center – keze lehet a dologban) egymásra filmezett képek sorozata, ezekről állítja azt a NASA, hogy eredeti holdfotók, különböző helyszíneken elkészítve. Figyeljük meg a hajszálkereszteket a felvételeken, és tételezzük fel, valamennyi ugyanazzal ugyanazzal a kamerával készült. Amennyiben ezeket a képeket 1972-ben fotózták, akkor miért nem jelentek meg soha egyetlen könyvben, magazinban 1994. előtt, amikor is közzétették egy újságban, továbbá, miért színesek ezek a képek az ALSJ internetes oldalain, holott mindenhol máshol fekete-fehérek, különösen abban az esetben, ha ugyanazzal a fényképezőgéppel készültek.
Forrás: LINK

Ha igaz az, hogy az űrhajósok bejártak mintegy 8*12 km-es területet, akkor kézen fekvő lenne azt állítani, hogy egyáltalán nem ezeket a tájakat kellett volna lefényképezniük, de mivel ugyan az a háttér ezen képkockákban így csak arra lehet következtetni, hogy egy bizonyos háttér előtt lettek lefényképezve és ez úgy lett eladva, mintha össze-vissza körbekocsikázták volna a Holdat.
Köszönöm, hogy végig voltatok velem! Rajta vagyok a többin is, mert még nincs vége a Hold témának! A java még csak most jön!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése