2011. november 1., kedd

Magyarország nemzeti kincse az alginit

Kicsit kései és már aktualitását vesztette, de azért mégse. :) Nem éppen köz szférában terjengő anyagról van szó. Szorosan kapcsolódik ez a vörös iszap katasztrófához. A végén remélem rájöttök miért. :)

Trianon ugyan sok mindentől megfosztott bennünket, de van, amivel szinte kizárólag mi rendelkezünk. Ilyen az alginit, amelyről azt tudjuk pontosan, hogy legnagyobb előfordulási helye a jelenlegi Magyarország területén található.
Az alginitet elsősorban a mezőgazdaságban használják, talajjavításra.

- Először is beszéljünk arról hogy mi az az alginit, állítólag nemzeti kincs. Solti Gábor, a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért elnöke.

Solti Gábor:- Az alginitet a Magyar Állami Földtani Intézet geológusai 1973-ban, immár 32 éve fedezték fel a Dunántúlon. Ez egy egykori vulkáni kráterben algák elhalt szervezetéből keletkezett olyan kőzet, amelyen azóta elvégzett kísérletek, vizsgálatok, felhasználási tapasztalatok alapján rendkívül jól használható a mezőgazdaságban talajjavításra, környezetvédelemben, de még a gyógyászatban is, hiszen mint szerves anyagtartalmú gyógyiszapként is hasznosítható.

- Nemzeti kincsről beszéltünk és ez azt jelenti, hogy csak a Kárpát-medencében van alginit?

- Valami csoda folytán a teremtő csak itt a Kárpát- medencében helyezett el olyan vulkáni krátereket melyben alginit keletkezik. Négy ilyen telep ismert Magyarországon mind a négy Nyugat-Magyarországon és egy Felvidéken Losonc mellett. Ezért úgy érzem, hogy nyugodtan mondhatjuk, hogy a Kárpát-medence kincse.

- Hat évvel ezelőtt megjelent egy cikk amely arról szólt, hogy nincs pénz a bánya fejlesztésére, és eladó, és vevőre vár a gércei Alginit bánya. Még mindig vevőre vár?

- Azóta találtak vevőt, de sajnos ez a vevő is úgy járt, mint a korábbi tulajdonosok hogy csődbe jutott a felszámolóbiztos árulja a gércei bányát, ha babonás lennék azt mondanám hogy átok ül a gércei nyersanyag előforduláson, hiszen a megnyitás óta, 1984 óta már hat tulajdonosváltozás volt, 9 ügyvezető-igazgatót fogyasztottak el és a kitermelés rendkívül alacsony szinten mozog, hiszen a 20 év alatt nem termeltek ki többet 40 ezer tonnánál ami rendkívül alacsony szint.

- Mekkora vagyonról van szó.

- Magyar Geológiai Szolgálat által nyilvántartott ásványvagyon 120 millió tonna kitermelhető vagyon 90 millió tonna, ennek a nemzetgazdasági értékét ebben az évben a Geológiai Szolgálat 28 milliárd forint értéken tartja nyilván. Talán ez is izgatja mindig az újabb és újabb befektetőket, hiszen a bányászati joggal ilyen nagyságú értékhez jutnak.

- Hasznosítják ezt egyáltalán?

- Óriási igény lenne a mezőgazdaságban, hiszen egy természetes anyag, amely különösen az ökológiai gazdálkodásban lenne keresett, hogyha például az ökológiai gazdálkodók megkapnák azt az állami támogatást amely két éve elmarad és amelyből tudnának alginitet is venni. Rendkívül összetett, komplex talajjavító anyag, amellyel kiváltható a műtrágya, pótolható az a szerves trágya, szerves anyag, amely egyre kevésbé áll rendelkezésre a mezőgazdaságban, nagyon jó talajjavító környezetkímélő anyag lehetne, ha egy olyan állami támogatás járulna a felhasználáshoz, amely a meszezéshez is jár amellyel a talajoknak a szerkezete, tápanyag utánpótló képessége javítható.

- Végül is mekkora kára származik a magyar államnak ebből ön szerint?

- A Magyar Államnak a kára az elmaradt bányajáradék értéke, amely nyilvánvaló, hogyha ezt az alginitet is legalább olyan mértékben bányásznák, mint a hozzá hasonló zeolitot, vagy bentonitot, akkor a bányajáradék is a mostani értéknek többszöröse, esetleg többször tízszerese lehetne. A közvetett kár az, hogy nem tud eljutni ez az alginit a felhasználókhoz és ez által a talajállapotunk sínyli meg ennek a kárát. Ez is nemzeti vagyon, sőt a legnagyobb nemzeti kincsünk a termőföldünk. Manapság, amikor ENSZ-program az elsivatagosodásnak a megállítása, ebben az alginit különösen fontos szerepet tölthetne be, hiszen egy kiló alginit kb, 1 liter vizet képes megkötni és sokáig a talajban tárolni. Ezáltal csökkenti a deflációt, a széleróziót és megköti a talajt és termővé teszi.

- Most megy a bánya eladása, tudni lehet-e hogy ki vette meg vagy kié a bánya?

- 32 éve foglalkozom az alginitkutatással, mint magánembernek nincs erre információm, ami a napilapokban megjelent, hogy az Alginit Kft tulajdonosa csődbe került felszámolták és a tulajdonosnak a vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy ez rendkívül nagy kincs, ami csökkentheti az ő veszteségeiket. Amikor előadásokat tartok az alginitról, az emberek mindig megkérdezik, hogy ugye ez nem fog külföldi kézbe kerülni? Most nem tudom, hogy eladták-e Magyarország legnagyobb alginitvagyonát, vagy még mindig árulják. Mi azt szeretnénk, ha az alginit vagyon a magyar nemzet érdekében hasznosulna, a magyar gazdák számára jutna minél könnyebben hozzáférhetővé.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia Tibor!

Mivel az említett területtől csak pár km-re lakom, éppen múlt pénteken bementem megérdeklődni, hogy hány kg/m2 az alginit szükséglet + ár, stb. Már ráférne a kiskertemre. Gondoltam csak van ott egy épület pénztáros nénivel, vagy valami (én naív), aztán már egy bódéval is elégedett lettem volna. Most már értem miért nem találtam semmit. Jó magyar szokás szerint, "remélem" ezt is sikerül elfecsérelni, aztán majd szegény külföldi befektetőtől majd megvehetjük (aranyáron) ami a miénk!!!
Ha jól emlékszem mintha lenne néhány hasonló példa kis országunkban! Vagy az egész ország!?
Jaj, de mit is besszélek! Az ember csak felhúzza magát!
Maradok továbbra is a "névtelen".

Bakó Tibor írta...

Szervusz Kedves Névtelen! :)

Esetleg ha gondolod privátban megbeszélgethetjük a dolgot, és azért kíváncsi lennék a nevedre is. :)
e-mail: kodal1993@gmail.com

Nagyából igen így van ahogy azt lefested. Biztos nem hagyták csak ott veszni a "kincset", elképzelhető, hogy majd jön valaki külföldről azt nagy szenzáció lesz, és majd osztani fogják 10-szer drágábban. De amint mondtam szívesen megbeszélném veled privátban persze a neved felvállalásával együtt. :) Szép napot!

palibatir írta...

Puskás Ferenc (a másik Puskás névrokona) az ENSZ alkalmazásában több földrészen alkalmazhott technológiákat, amellyel vörösiszapból termőföldet állított elő. Itt nem kellett...

Bakó Tibor írta...

Megint csak a jól megszokott kérdés. MIÉRT? :D

Elgondolkodtató kicsit.

Megjegyzés küldése